Eger nem csak a világ egyik legszebb városa, de Magyarország egyik turisztikai, egyetemi központja, pezsgő kulturális élettel. 

Ráadásul, - igaz Füzesabonytól csak egy leágazással - Magyarország egyik személyszállítás szempontjából is legforgalmasabb vasúti fővonalak mentén fekszik.

Meggyőződésünk szerint ideális desztinációja lehetne egy különleges, régen már működött, de mostanában - Magyarországon - sajnos eltűnt tömegközlekedési modellnek, az éjszakai személyszállító interregionális vasúti közlekedés hazai újjáélesztésének. 

Az idősebbek még emlékeznek a "postavonatokra", amelyekkel éjszakánként, jóval az utolsó menetrendszerinti vonat után, szinte az összes fontos vasúti fővonal mentén lehetett közlekedni akkor, amikor már autón kívül mással sehová sem. 

(Sajnos, a postavonatok felélesztése jelenleg irreálisnak tűnik, annak ellenére is, hogy a fenntartható áruszállítás ezt abszolút megkívánná. Szomorú látni például a füzesabonyi vasútállomáson, vágány kapcsolattal rendelkező üresen rohadó posta épületet, amely egy környezettudatosabb, fenntarthatóbb logisztikai rendszer esetén fontos bázisa lehetne a kötöttpályás kisáruszállításnak.)

Az ötletünk lényege jelenleg csupán annyi, hogy - kísérleti jelleggel - éjfél környéki indulással minden nap közlekedjen egy vonatpár Eger és Budapest között.

Ezzel:

- Hazajuthatnának Budapestre azok a turisták, akik még egy esti - például boros vagy koncertprogramon - Egerben töltenék az időt

- Hazajuthatnának Egerbe azok, akiknek késő estig Budapesten van dolguk, munkájuk vagy programjuk

- Hazajuthatnának természetesen ugyanígy a jelenlegi Agria Interrégió megállóiba, Gödöllőre, Bagra, Turára, Aszódra, Kál-Kápolnára (a Tarnamentére), Füzesabonyba és onnan Budapestre az emberek

- Számos vasutas késő esti hazajutását meg lehetne oldani a MÁV-nak autók és plusz költségek nélkül

Az Agria InterRégió Night akár lehetne feláras: egy-két ezer forintot azt gondolom, bárki szívesen fizetne pluszba egy ilyen szolgáltatásért.

Szóval arra szeretnénk megkérni a vasút vezetőit, Eger város polgármesterét, és képviselőtestületét, hogy egyeztetve, és megnyerve az ügynek Gödöllő, Bag, Tura, Aszód, Hatvan, Füzesabony vezetőit is, adjanak esélyt egy olyan rendszernek, amely ha beválik, egészen új minőséget teremt az Eger és Budapest közötti távolsági közösségi közlekedésben. 

Ráadásul például szolgálhatna más fontos vonalak és városok esetében is. 

Ja, és végül, de nem utolsó sorban érdemes leellenőrizni: Nyugat Európában mindez már sok helyen  tök jól működik.

Ps.:
Focirajongók figyelem! Az egyre sikeresebb magyar válogatott a hazai meccseit a budapesti Puskás Arénában játssza. Az Agria InterRegió a szomszédos Keleti pályaudvarról indul és természetesen innen indulna az Agria InterRegio Night is.

Súlyos, kétségbeejtő nehézségekkel küzd a magyar vasút. Nem először az utóbbi másfél évtizedben. Remélem senki nem felejtette el a Bajnai Gordon-Kóka János páros gátlástalan, szakmaiatlan, erőszakos szárnyvonalbezárásait. 

Sajnos a mostani, Lázár János nevével fémjelzett - szintén gátlástalan, szakmaiatlan és erőszakos - szárnyvonalbezárások és a vasút, vagy ha úgy tetszik a környezettudatos távolsági közösségi közlekedés, jövőjét feláldozó fejlesztések leállítása, jó eséllyel szintén emlékezetes események maradnak. 

Tudni nem, legfeljebb sejteni lehet, hogy Heves Vármegyét miért érintette talán egy kicsit kevésbé ez a mostani kötöttpályás leépítés-leépülés. 

Vélhetően ebben közrejátszhatott a vármegye három országgyűlési képviselőjének az átlagnál nagyobb lobbiereje is.

Ráadásul a most megindított Eger-Debrecen közvetlen járat elindulását akár meg is ünnepelhetnénk, ha egy kicsivel ünnepre alkalmasabb lenne a hangulat. (De nem az.)

Öröm az ürömben, hogy Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár személyében van egy olyan,  nemzetközi színvonalon is jegyzett szaktudású élő lelkiismerete és orákuluma a magyar vasút ügyének, akinek szakmai vízió jobb időkben politikailag-szakmailag még nagyon jò szolgálatot tehetnek. 

Ami viszont nem majd, hanem most,  és nem jót, hanem nagyon rosszat tesz a vasút jelenleg (is) halmozottan hátrányos helyzetének, az a néhány helyi haszontalan politikai idióta, akik like és népszerűség orvvadászként gyilkolják a vasút ügyének presztízsét. 

Legyünk konkrétak és egyértelműek: amikor a legutóbbi országgyűlési választások előtt a vasút ügyében (is) teljesen fogalmatlan, vonatot csak tévében látott, a DK-ből már kirúgott Berecz Mátyás próbált politikai tőkét kovácsolni a vasútfejlesztés vagy annak hiánya ügyéből, az sokkal többet ártott, mint használt a vasútnak. Most, amikor az önkormányzati választások előtt a vasút ügyében (is) teljesen fogalmatlan, a Fideszből már kirúgott Oroján Sándor próbál politikai tőkét kovácsolni a vasútfejlesztés, vagy annak hiánya ügyéből, az sokkal többet árt, mint használ a vasútnak.

Szóval a vasút ügye miatt itt Heves Vármegyében is aggódó tízezreknek csak azt javasoljuk, hogy ne Berecz-ek és Oroján-ok, a két egyébként egymással is kitűnő viszonyt ápoló politikai félkegyelmű, pincemély színvonalán próbáljanak tájékozódni a - sajnos főleg - rossz, de reméljük azért néha jó hírekről is a vasút házatájáról.

Hanem szakmai portálokból, esetleg akár közvetlenül Vitézy Dávid közösségi oldaláról.

Aki - bízunk benne - lesz még a hazai vasútfejlesztés kulcsfigurája. 

Tipikus, mindennapos jelenet, mondhatni jelenség a hazai vasútállomásokon: együtt, nemritkán egy-egy szál cigivel egymást kisegítve veszik semmibe vasúti dolgozók (közfeladatot ellátó személyek) és utasok a törvényeket - és a nemdohányzók jogait. 

Cigiznek - gyakran  együtt - ott, ahol szigorúan tilos. Vasútállomásokon, vasúti megállóhelyeken, a “vasút területén".
A posztunkhoz mellékelt fotóhoz hasonló jelenetekről, több tucat kép van a birtokunkban: Kál-Kápolna, Füzesabony, Eger, Hatvan állomásokról. A téma ábrázolásához azonban tudatosan nem heves vármegyei vasútállomáson fotózott törvénysértés képét választottuk. Célunk ugyanis nem egyes emberek - különösen nem az általunk tisztelt és becsült vasúti dolgozók - megfélemlítése, lebuktatása.

Sokkal inkább, felhívni a figyelmet a jelenségre.
De miről is szól ez a jelenség? 

Elsősorban a következetlenségről, és a következmények nélküliségről: ha a jól látható dohányozni tilos jelzések ellenére a vasúti peronon a jegyvizsgáló büszkén cigizik, hogyan várható el az utastól a kulturált, nem közösségellenes viselkedés? Hogyan magyarázzuk el, hogy állomáson nem kéregetünk, a vonaton nem ordibálunk, nem telefonálunk kihangosítva, nem szállunk fel büdösen-koszosan? 

Csak azért említem ezeket a példákat, mert míg a dohányzás tilalma törvény, a felsoroltak csupán társadalmi elvárások, “utazási feltételek”.

Szóval hogyan is várjuk el a gátlástalanul mások arcába füstölő jegyvizsgálótól, vasútőrtől, hogy érvényt szerezzen a csak-csupán a társadalmi együttélés normái ellen vétőkkel szemben a szabályok, a vasúti házirend betartását.
A másik következtetés még eggyel szomorúbb: a magyar vasúti személyszállítás - ne tagadjuk - ezer sebből vérzik. De azt se hallgassuk el, hogy mindezzel egyidőben  itt nálunk Heves Vármegyében az elmúlt években elképesztő minőségjavulást is tapasztalhatunk. Budapest felől Vámosgyörkig, az év minden napján kora reggeltől késő estig, fél óránkénti ütemes menetrendben közlekedő, korszerű, légkondicionált, kényelmes vonatokkal közlekedhetünk. Hatvan lényegében húsz percenként, Gyöngyös óránként, Füzesabony és Eger szintén óránként elérhető kényelmes, korszerű vonatokkal. Míg a hazai vasúti szolgáltatás egésze messze van az európai viszonyoktól, a felsorolt viszonylatok szolgáltatásai nagyon közel vannak Európa vasúti személyszállítási sztenderdjeihez. 

Ezt a műszaki, menetrendi minőséget azonban súlyosan rontja a másokra, és a törvényekre tekintettel nem lévők törvény, közösség és végső soron vasútellenes viselkedése.

Különös pikantériája a helyzetnek, hogy a kormányzatban ma az a Lázár János felügyeli a vasutat Építési és Közlekedési miniszterként, aki néhány évvel ezelőtt a nemdohányzók védelméért felelős miniszteri biztosként kifejezetten ambiciózus terveket fogalmazott meg az egyik legkárosabb, legfeleslegesebb, leginkább egészség, közösség és környezetellenes káros szenvedély visszaszorítása érdekében. Tőle bizonyosan elvárható, hogy legalább annak a jognak érvényt szerezzen, hogy a vonattal utazók milliói ne fuldokoljanak a törvényre fittyet hányó utasok  - és vasutasok miatt. 

A Tarnamente országgyűlési képviselője, Horváth László közel fél évtizedet dolgozott azon, hogy a Kóka János által bezáratott Kisterenye - Kál-Kápolna vasútvonal újra életjeleket adjon, meginduljon a súlyosan környezetpusztító közúti kőszállítást kiváltó, rendszeres vasúti áruszállítás. A vasútüzem felélesztése azonban más, a személyszállítás akár részleges újraindítása számára is jó alapot teremt. Úgy gondoltuk, hogy első lépésben a legolcsóbb - szinte valódi többletköltség nélküli - menetrendi, forgalomszervezési és marketingfeladatokkal járó vasúti személyszállító szolgáltatás újraindítására teszünk javaslatot - a fokozatosság elvét betartva.

Javaslatunk lényege: tavasztól őszig,  hétvégenként, észak felé kiránduló, dél felé fürdővonatként funkcionálva, szombaton és vasárnap, reggel, délben és este, három-három vonatpár, Kál-Kápolna végállomás helyett Verpelétig közlekedjen, kerékpárszállítási lehetőséggel. Ezzel nyáron a Tarnamentén élők számára lehetővé válik, hogy Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu térségéből, hétvégenként közvetlenül eljussanak a Tisza-tóhoz és haza. (Egyúttal a Tisza tónál nyaralók is könnyen tehetnek egy mátrai kirándulást egy borongósabb, fürdésre, strandolásra nem alkalmas nyári napon.) Tavasszal és ősszel pedig a kirándulók számára teszi lehetővé a vonalhosszabbítás, hogy a 80-as fővonalról, Kál-Kápolnánál leszállva, Verpelétig Magyarország egyik legszebb, legromantikusabb vasútvonalán közelítsék meg a legszebb turázóhelyeket.

Javaslatunk nem igényel jelentős többletforrást, gördülőállományt, egyszerűen csak környezet és vasútbarát módon reflektál arra a lehetőségre, amit Horváth László országgyűlési képviselő szárnyvonal újranyitásban elért eredményei lehetővé tesznek. Jó hír, hogy Magyar Csilla a Tisza-tó ökoturisztikai fejlesztése iránt elkötelezett kiskörei polgármester asszony támogatja a javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a Tarnamentén élők számára, egyszerűen, olcsón, biztonságosan elérhető legyen a Tisza tó egyik legszebb, strandja, a kiskörei Ringa-tó.

Polgármester asszony azt is jelezte: szívesen segít abban, hogy a kiskörei vasútállomástól a strandig lehetővé tegyék a vasúti menetrendhez igazodó buszközlekedést.

Szomorúak és dühösek vagyunk, ráadásul félünk.

Szomorúak, mert mélységesen elítéljük azt a döntést, amelynek nyomán augusztustól vasúti szárnyvonalakon állította le a forgalmat a kormány. Amely szárnyvonalak közül - szakmai meggyőződésünk szerint - mindegyikben volt és van hivatásforgalmi és/vagy turisztikai potenciál, csak egy kis szakmai koncepció, legalább valamicske fejlesztés, utasbarát menetrend kellene hozzá. 

Ezekről a vonalakról azonban  itt és most nem írnánk részletesen, hiszen nem blogunk témáját, Heves Vármegyét érintik.

 Szomorúak vagyunk, mert teljesen egyetértünk Orbán Viktor korábbi kijelentésével, miszerint  a vasút esetében:

"nemcsak sínek, mozdonyok, szemaforok, amit látunk, az nemcsak vas és acél, hanem egy szebb, otthonosabb, polgári életmód, egy szebb, otthonosabb és polgáribb Magyarország."

Mélységesen egyetértünk Vitézy Dávid közlekedési szakértővel, a kormány korábbi közlekedési államtitkárával (nem mellesleg Orbán Viktor unokatestvérével) aki higgadt, alapos és részletes szakmai hozzászólásokban fejtette ki, mik lehettek volna e hirtelen felindulásból, különös kegyetlenséggel elkövetett vasúti szárnyvonal bezárások okos és hasznos alternatívái.

Dühösek vagyunk, hogy - ahogyan még Lázár miniszter úr is elismeri - a költségvetés szempontjából kerekítési hibahatárnak számító félmilliárdos tételek (vagy azok hiánya) miatt kap súlyos csonkolást Magyarország vasúthálózata. Szomorúak vagyunk, hogy a Trianoni vasútvonal csonkítások, Kádár közlekedési reformnak hazudott vasút pusztítása, és Bajnai vasúti szárnyvonal dzsihádja után, most az Orbán kormány is feliratkozott a vasútbezáró politikai erők közé. Különösen azért mert ez a kormány - többek között - a Bajnai féle vasútbezárások elleni jogos és nagyszerű tiltakozások nyomán kapott annakidején  elképesztő mértékű felhatalmazást.

De nem csak ezért vagyunk dühösek. 

Hanem azért is, mert most, amikor (őszinte aggódásból vagy aljas manipulációs céllal) sejtések, információmorzsák, félinformációk, dezinformációk látnak napvilágot arról, hogy az augusztusi vasúti szárnyvonal bezárási hullám folytatódhat, és - ne adja Isten - Heves Vármegyét is érintheti, ráadásul közszájon forog Magyarország legszebb, legromantikusabb és a turisztikai kihasználtságát tekintve egyébként a leghatékonyabb szárnyvonala, az Eger-Szilvásvárad, azonnal - itt Hevesben is - politikai döglegyek kezdenek körözni a súlyos sebet kapott magyar vasút felett. 

Selejtes politikai termékeket gyártó kontárok, hírek és álhírek fölött döglégyként zümmögő lájkparaziták lepték el a vasút bezárásokkal foglalkozó kommunikációs és virtuális teret. Köztük olyanok, akik - lévén kizárólag luxusautókban pöffeszkedve közlekednek - még hírből sem hallottak valódi vasúti közlekedésről. Olyan morális és erkölcsi mélységet képviselő politikusok, aki ha kiállnak egy ügy mellett, az nem, hogy nem használ, de súlyosan árt az adott ügynek.

Oroján Sándor a pártjából - is - erkölcsi okok miatt kirúgott egri önkormányzati képviselő például pont ez a kategória.

Most politikai katasztrófa turistaként  lájk-orvvadászatra indult az Eger-Szilvásváradi vonalért aggódva, de vélhetően mióta a politikából meggazdagodott, nem ült vonaton. Mióta pártja azt a súlyos hibát elkövette, hogy sorai közé fogadta, még nem foglalkozott a vasút sorsával. Egyetlen egy alkalommal nem vette a fáradtságot, hogy a heves vármegyei vasútfejlesztési terveket, vagy akár csak a vasúti közlekedést propagálja. Esetleg vonatra ülve mutassa meg, hogy milyen az, amikor egy politikus is jó példával jár elöl és a környezettudatos kötöttpályás közösség közlekedést választja.

Oroján és a hozzá hasonló figurák esetében persze nem a vasút az egyetlen, amiért, ha kiállnak, az csak kárt okoz az ügynek. Állatvédő barátaink is fogják a fejüket, amikor Oroján állatvédelemről papol, zsidó barátaink is szörnyülködnek, amikor Oroján a zsidóság érdekében páváskodik és sakkozó ismerőseink is szégyellik, hogy összekötik az egri sakkéletet, ennek az erkölcsileg ezer sebből vérző figurának a nevével. 

Haragszunk a kormány szárnyvonal bezárásai miatt, de a haragunk és a szomorúságunk, nem rontotta el a memóriánkat.

Még emlékszünk, hogy Szabó Zsolt Hatvan és térsége országgyűlési képviselője - nem kis erőfeszítések árán - az utolsó pillanatban tudta elérni, hogy felújítsák a kiskörei vasúti-közúti közös hidat, amelynek a rekonstrukciója nélkül ma már nem lenne Kál-Kápolna-Kisújszállás vasútvonal - amely szintén a legszebb és leghasznosabb szárnyvonalak egyike. 

Nem felejtettük el azt sem, hogy Horváth László Gyöngyös és térsége országgyűlési képviselője évek munkája, küzdelme, harca árán lehelt mostanra új életet a Bajnai kormány által leállított Kál-Kápolna- Kisterenye vasútvonal Kál-Kápolna és Recsk közötti szakaszába. Áthelyezve a tarnamentiek életét pokollá tevő kőszállítást vasútra  - és egyúttal újra életet lehelve a Kál-Kápolna - Recsk szakasz vasútüzemébe. Amely esélyt adhat arra, hogy a jövőben a Kisújszállásról érkező vonat végállomása ne Kál-Kápolna, hanem Verpelét vagy akár Recsk legyen, újabb, a 80-as fővonalra ráhordó járattal bővítve a hazai személyszállítási vasútüzemet. Meg azt sem, hogy Horváth László elérte: Mátra Interrégió néven immáron Gyöngyösre is óránkénti ütemes menetrendben közlekednek korszerű vonatok Budapestről - lényegében bekapcsolva a Mátra fővárosát a fővárosi agglomerációs közlekedésbe. Igaz, azt sem felejtjük el, hogy sajnos Gyöngyös városvezetése mindezt mintha észre sem vette volna: sem a gyöngyösi vasútállomásra ráhordó buszos tömegközlekedést, sem a vasútállomás környéki infrastruktúrát nem tette a gyöngyösiek számára vonzóbbá, hogy még többen válasszák a kényelmes vasúti tömegközlekedést Budapest irányába. 

Nem feledjük azt sem, hogy Dr Nyitrai Zsolt, Eger és térsége korábbi országgyűlési képviselője, a MÁV korábbi, egri származású elnökénél, Homolya Róbert-nél sikeresen lobbizott azért, hogy Eger az elsők között kapja meg az óránkénti ütemes menetrendhez a oörszerű Flirt motorvonatokat, majd a Stadler  KISS, nagy befogadóképességű emeletes szerelvényeket. 

Természetesen vasútbarátként, a hevesi vasútvonalak és vasúti szolgáltatások fejlesztéséért szurkolóként annak is örülünk, ha a vasút ügyével nem csak lájkvadászat szintjén foglalkozó ellenzéki politikusok is "ütik a vasat a vasútért." 

Csak a vasutat kizárólag  néhány like-ért, egy-két perc pozitív figyelemért szájukra vevő politikai parazitákat kérjük most arra: álljanak félre az útból. Mert ez az ügy nekik csak egy kis reflektorfény, sok százezer, de inkább több millió magyar ember számára viszont a mindennapok komfortját, nem mellesleg a környezettudatos kötöttpályás tömegközlekedés jövőjét és esélyét jelenti. 

Ezért aztán mostantól rendszeresen jelentkezünk olyan javaslatokkal, amelyek - bezárások helyett -  kis költséggel, nagy népszerűséget hozhatnak Heves Vármegyében a vasúti tömegközlekedés vagy éppen az áruszállítás ügyében.

Egy kis ízelítő a hamarosan érkező posztok témájából:

-  Éjszakai és/vagy postavonat újra Budapest-Füzesabony-Eger között

- Fürdővonat, kirándulóvonat Recsk és Kisköre között

- Bekamerázott autóparkolók és kerékpártárolók, amelyek növelhetik a vasút népszerűségét

- S-Bahn Eger térségében

- Hajtány turizmussal őrizni a Recsk és Kisterenye közötti vonalszakaszt

Elvileg évek óta szakmai és politikai egyetértés van abban Heves Vármegyében, hogy Eger térségében szükség van  egy elővárosi vasútként közlekedő, megfelelő menetrenddel, infrastruktúrával rendelkező, s-bahn típusú kötöttpályás közösségi közlekedési szolgáltatásra. Amely kihasználja azt a különleges adottságot, hogy a várost északi és déli irányban is vasúti infrastruktúra övezi, amely ráadásul lényegében keresztül öleli magát Egert. A tervek szerint így a jelenleg meglévő Eger vasútállomáson, a Várállomás megállóhelyen, és Felnémet vasútállomáson kívül, valahol az Északi lakótelep felett, a Tesco áruház magasságában egy negyedik megállóhely is létesíthető lenne. Ez pedig szinte egy HÉV típusú közlekedéshez hasonló, gépjárműveket helyettesítő városi és elővárosi közösségi közlekedési szolgáltatást biztosíthatna ebben a gyönyörű, de évente többször hetekig elviselhetetlen szmogban fuldokló történelmi városban.

Mielőtt megfogalmaznánk és megindokolnánk javaslatainkat a Kál-Kápolna – Kisterenye közötti vasúti szárnyvonalon 2007 óta szünetelő vasúti személyszállítás visszaállítására megosztunk kedves olvasóinkkal a Heves megye és talán nem túlzás egész Magyarország egyik legszebb vasútvonalával kapcsolatban. Úgy döntöttünk, hogy e poszt megírása előtt végigjárjuk a vonatszakasz állomásait, hogy aktuális helyzetképünk legyen a vasúti infrastruktúra állapotáról. Szomorú és lesújtó volt azt látni – frissen készült fotóink is ezt igazolják -, hogy a vonatszakasz állomásian és megállóhelyein gyakorlatilag teljes mértékben magára hagyták az állomásépületeket.

Természetesen mi is tudjuk, hogy ezek állagőrzése a MÁV és az állam feladata lenne, de a vonalszakasz 2009-es bezárásakor tapasztalt szép és felemelő civil és önkormányzati tiltakozás logikusan talán azt indokolta volna, hogy a vonal újranyitása reményének szimbólumaként a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és vasútbarátok a maguk nyilván szerény lehetőségével őrizzék a pusztulástól ezeket az állomásépületeket. Mindez azért is fontos lett volna, mert amennyiben akár időszaki, turisztikai vagy hivatásforgalmi menetrenddel újraindítható itt a vasúti személyszállítás, annak vonzóvá és utas baráttá tétele elképzelhetetlen normális, legalább kulturált állapotban lévő felvételi épületek nélkül. Mindez nem csak kritika, de önkritika is: mindenkinek, akinek a számára fontos a Tarna-menti vasútvonal, el kellene gondolkodnia, mit tehet a jövőben érte.

Most pedig jöjjenek a javaslatok.

A megye döntéshozói, a vasútvonal menti polgármesterei és képviselő-testületei, illetékes országgyűlési képviselői és a megalakuló új kormány közlekedéspolitikájának irányítói számára a következő javaslatot tesszük:

Az őszi vasúti menetrendváltozással egy időben újra nyissák meg a vasúti személyszállítás számára a Kál-Kápolna - Kisterenye vasútvonal Heves megyei szakaszát, első körben verpeléti, majd recski, siker esetén mátraballai végállomással. Javaslatunk lényege, hogy ne egy új vasúti szárnyvonalszakaszként tekintsenek a Kál-Kápolna – Mátraballa Tarna-menti vasúti pályára, hanem azt menetrendileg és műszakilag tekintsék a Kisújszállás – Kisköre – Kál-Kápolna vasútvonal szerves folytatásaként. Meglátásunk szerint a két szárnyvonal közös értelmezése új perspektívát adhatna Heves megye Észak – Déli irányú kötöttpályás közlekedésének, vonzáskörzetével együtt a Tarna mentén közel húszezer, vagyis egy Hatvan megyei jogú városnyi embert kapcsolhatna be a vasúti közlekedés igénybevételének lehetőségébe, lehetővé tenné a Tarnamentén élők számára Kál-Kápolnánál az immáron minőségi óránkénti ütemes menetrendi szolgáltatást nyújtó Eger – Budapest Interrégiós vasúti szolgáltatás elérését. E fejlesztés kapcsán javasoljuk a MÁV által korábban lerombolt Kápolna megállóhely újjáépítését, valamint egy kompolti megállóhely létesítését, hogy elérhetőbb közelségbe váljanak a vasúti megállók az itt élők számára. Mindezek kapcsán javasoljuk első körben Mátraballán, Recsken és Verpeléten bekamerázott P+R parkoló létesítését.

Természetesen vannak konkrét menetrendi koncepcióink is, de meggyőződésünk szerint ennek megalkotására nagyszerű szakemberek dolgoznak a MÁV-nál. Nyilván ideális a napi öt vonatpár közlekedtetése lenne egy kora reggeli, egy délelőtti, majd délután 14, 17 órai, majd egy esti járattal, amelyek természetesen minden esetben kényelmes csatlakozást biztosítanak Kál-Kápolnán az óránként közlekedő Interrégió vonatra, Eger és Budapest irányába.

Javaslatunk lényege, hogy jelentős többlet-beruházási és üzemeltetési költségek nélkül, jelentős kapacitásbővítés és szolgáltatási minőségjavulás legyen elélhető a Tarnamentén Budapest, Eger és a Tisza-tó irányába.

PS:

Nyilván javaslatainkat olvasva sokan fogalmaznak majd meg kritikát, észrevételt, ezeket szeretettel várjuk. De talán még többen lesznek olyanok, akiknek bár szívéből szólnak e sorok, csak legyinteni fogna, mondván: úgysem lesz ebből semmi.

Mi optimisták vagyunk. Amikor néhány évvel ezelőtt annyira leromlott a kiskörei közös vasúti-közúti híd állapota, hogy kis híján le kellett állítani a Kál-kápolna – Kisújszállás szárnyvonal vasúti közlekedést, a térség régi-új országgyűlési képviselője, Szabó Zsolt addig lobbizott a kormánynál, amíg a különleges híd gyönyörűen meg nem újult.

Amikor már mindenki azt gondolta, hogy nem lesz változás abban az elviselhetetlen és súlyosan környezetpusztító környezetben, hogy a Kisnánán kibányászott követ, abszurd módon, közúton szállítják, pusztítva az utakat, házakat és a vasút versenyképességét, a térség régi-új országgyűlési képviselője, Horváth László addig ment, amíg nem szerezett pénzt egy verpeléti vasúti kőátrakó létesítésére. Szóval annak reményét feladni, hogy a Tarna-menti vasútvonalon lehessen újra versenyképes személyszállítási szolgáltatás, hiba és kishitűség lenne.