Régóta várt örömteli hír, hogy elkezdődött a fejlesztési tervek előkészítése a Vámosgyörk és Gyöngyös közötti vasútvonal korszerűsítésére. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. terve az, hogy a jelenleg néhol 40 km/óra, máshol 60 – 80 km/óra közötti pályasebességet 80 és 120 km/óra közöttire emeljék, a tengelyterhelést pedig 210 KN-ra, amely lehetővé tenné a megyénket átszelő 80-as, Budapest – Miskolc vasúti fővonalra ráhordó áruforgalmi versenyképességet. A projekt nagyon helyesen kiterjed az utasforgalmi létesítmények, magyarán az állomások akadálymentesítésére, korszerű és biztonságos útátjárók építésére, az autók számára P+R (Park & Ride), kerékpárosoknak pedig B+R, vagyis Bike & Ride parkolók kialakítására.
A Vámosgyörk – Gyöngyös, vagyis a MÁV 85-ös számú 1984 óta villamosított egyvágányú vasútvonalának felújítása része annak a már nagyon régóta időszerű tervnek, hogy kelet-magyarország egyik legfontosabb és nemzetközi kötöttpályás vasúti folyosóként is üzemelő fővonalának folytatódjon a megújulása Budapest – Hatvan szakasz után a Hatvan – Füzesabony pályával.
Az, hogy ezzel egyidőben megújulhat a fővonal egyik legrövidebb, mindösszesen 13 km hosszú, de annál fontosabb mellékvonala, annak a civil szervezetek és szakértők által már régóta szorgalmazott elvnek köszönhető, hogy a fővonalak megújítása járjon együtt a kiágazó mellékvonalak fejlesztésével is.
Esetünkben nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy sikerül-e Heves megye második legnagyobb városa, Gyöngyös és térsége vonatkozásában életet lehelni a hosszú ideje haldokló vasúti közlekedésbe. Jó jel, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt már eleve azzal számol, hogy a vonalszakasz megújítása után újra versenyképes, átszállás nélküli vasúti közlekedés létesülhet Gyöngyös és Budapest között, ami lássuk be: eléggé alapvető igény a XXI. században egy olyan európai országba, amely egy kicsit is komolyan gondolja a környezettudatos, kötöttpályás vasúti közlekedés fejlesztését.
A megújuló gyöngyösi vasútvonallal szemben nyilvánvalóan az átszállás nélküli, ütemes menetrendi közvetlen budapesti vasúti összeköttetést biztosító szolgáltatás lenne a legalapvetőbb, legelső számú, de nem az egyetlen igény.
Blogunk számára interjút adott Szalay Áron, a legtekintélyesebb hazai közlekedéssel foglalkozó civil szervezet a Közlekedő Tömeg szakértője. Érdemes a rövid videót megnézni, hiszen többek között kiderül belőle, hogy a megújuló vonal mennyi kreatív lehetőséget teremt a mai kor utasigényeinek kiszolgálására.
Szezonális fürdővonatok a Tisza-tóhoz, vagy akár egy a HÉV közlekedéshez hasonló kényelmes és gyors összeköttetés Hatvannal. Mindezzel együtt nem lesz kis feladat a vasútról jó ideje leszoktatott Gyöngyösiek számára újra vonzó alternatívaként megjeleníteni a vonatos utazást, annál is inkább, mert az egyébként gyönyörű gyöngyösi vasútállomás fekvése sem ideális a kényelmes vasúthasználathoz. Megoldás persze – ahogy például Ausztria és Németország hasonló méretű kisvárosaiban láthatjuk – természetesen van. A városi buszközlekedés integrálása a vasútállomásra, valamint a térségből a ráhordó járatok rendszerének összehangolása azért nem lehetetlen feladat. Annál is inkább, mert mióta a MÁV és a Volán egy vezetés alatt áll, elméletileg már provinciális szektorérdekek sem hátráltathatják, hogy a vasúti és a buszközlekedés egymást erősítve az utasok érdekeit szolgálja.
Bízzunk benne, hogy a MÁV egyébként szintén Heves megyei illetőségű vezetője, Homolya Róbert megoldja ezt a feladatot!
A Vámosgyörk – Gyöngyös vasútvonal az idén 152 éves, 1984-es villamosításának pedig 2024-ben egyébként éppen március 15-én lesz a negyven éves évfordulója. Szép ajándék lenne a vonalnak, de különösen az utasoknak, ha addig megújulhatna.
