Tipikus, mindennapos jelenet, mondhatni jelenség a hazai vasútállomásokon: együtt, nemritkán egy-egy szál cigivel egymást kisegítve veszik semmibe vasúti dolgozók (közfeladatot ellátó személyek) és utasok a törvényeket - és a nemdohányzók jogait.
Cigiznek - gyakran együtt - ott, ahol szigorúan tilos. Vasútállomásokon, vasúti megállóhelyeken, a “vasút területén".
A posztunkhoz mellékelt fotóhoz hasonló jelenetekről, több tucat kép van a birtokunkban: Kál-Kápolna, Füzesabony, Eger, Hatvan állomásokról. A téma ábrázolásához azonban tudatosan nem heves vármegyei vasútállomáson fotózott törvénysértés képét választottuk. Célunk ugyanis nem egyes emberek - különösen nem az általunk tisztelt és becsült vasúti dolgozók - megfélemlítése, lebuktatása.
Sokkal inkább, felhívni a figyelmet a jelenségre.
De miről is szól ez a jelenség?
Elsősorban a következetlenségről, és a következmények nélküliségről: ha a jól látható dohányozni tilos jelzések ellenére a vasúti peronon a jegyvizsgáló büszkén cigizik, hogyan várható el az utastól a kulturált, nem közösségellenes viselkedés? Hogyan magyarázzuk el, hogy állomáson nem kéregetünk, a vonaton nem ordibálunk, nem telefonálunk kihangosítva, nem szállunk fel büdösen-koszosan?
Csak azért említem ezeket a példákat, mert míg a dohányzás tilalma törvény, a felsoroltak csupán társadalmi elvárások, “utazási feltételek”.
Szóval hogyan is várjuk el a gátlástalanul mások arcába füstölő jegyvizsgálótól, vasútőrtől, hogy érvényt szerezzen a csak-csupán a társadalmi együttélés normái ellen vétőkkel szemben a szabályok, a vasúti házirend betartását.
A másik következtetés még eggyel szomorúbb: a magyar vasúti személyszállítás - ne tagadjuk - ezer sebből vérzik. De azt se hallgassuk el, hogy mindezzel egyidőben itt nálunk Heves Vármegyében az elmúlt években elképesztő minőségjavulást is tapasztalhatunk. Budapest felől Vámosgyörkig, az év minden napján kora reggeltől késő estig, fél óránkénti ütemes menetrendben közlekedő, korszerű, légkondicionált, kényelmes vonatokkal közlekedhetünk. Hatvan lényegében húsz percenként, Gyöngyös óránként, Füzesabony és Eger szintén óránként elérhető kényelmes, korszerű vonatokkal. Míg a hazai vasúti szolgáltatás egésze messze van az európai viszonyoktól, a felsorolt viszonylatok szolgáltatásai nagyon közel vannak Európa vasúti személyszállítási sztenderdjeihez.
Ezt a műszaki, menetrendi minőséget azonban súlyosan rontja a másokra, és a törvényekre tekintettel nem lévők törvény, közösség és végső soron vasútellenes viselkedése.
Különös pikantériája a helyzetnek, hogy a kormányzatban ma az a Lázár János felügyeli a vasutat Építési és Közlekedési miniszterként, aki néhány évvel ezelőtt a nemdohányzók védelméért felelős miniszteri biztosként kifejezetten ambiciózus terveket fogalmazott meg az egyik legkárosabb, legfeleslegesebb, leginkább egészség, közösség és környezetellenes káros szenvedély visszaszorítása érdekében. Tőle bizonyosan elvárható, hogy legalább annak a jognak érvényt szerezzen, hogy a vonattal utazók milliói ne fuldokoljanak a törvényre fittyet hányó utasok - és vasutasok miatt.
