A vasútüzem egyik legszebb és legkreatívabb területe az úgynevezett időszakos és fürdővasúti járatok üzemeltetése, amely egyrészről meglévő – elsősorban – turisztikai igényekre reagál, másrészről akár turisztikai desztinációkat tehet népszerűvé.

Heves megyében logikusan két fajta szezonális vasúti menetrend üzemeltetésre lenne logikus és meggyőződésünk szerint népszerű is:

• a Mátra akár minden évszakban elérhető, elsősorban hétvégi turisztikai körvasút járata
• a nyári szezonban fürdővasutak indítása Hatvan, Gyöngyös, Eger állomásokról Kisköre és Tiszafüred irányába.

Az, hogy „Heves megye vasúti kapuja” Hatvan kiinduló és célállomással üzemeljen hétvégenként minden évszakban egy úgynevezett Mátra körvasút, számos vasútbarát civil és polgármester fejében is megfordult. Mellékletként e poszt alatt közzétesszük Gyetvai Péter kompolti vasútbarát, újságíró és fotós beszámolóját arról a találkozóról, amelyet Hatvan város vasútbarát polgármestere, a Vasutas Települések Országos Szövetségének elnöke, Horváth Richárd hívott össze. A megbeszélésen lényegében teljes konszenzus mutatkozott abban, hogy célszerű és a térség fenntartható, környezettudatos turisztikai kínálata szempontjából rendkívül előremutató lenne egy hétvégenkénti, napközbeni kétórás ütemes menetrenddel közlekedő minden állomáson és megállóhelyen megálló Hatvan – Kisterenye – Kál-Kápolna – Hatvan időszaki turisztikai vasúti szolgáltatás, természetesen kerékpár-szállítási lehetőséggel.

Egy ilyen turisztikai menetrend lehetővé tenné, hogy autóhasználat nélkül, bármely kistelepülésen leszállva, majd bármely kistelepülésen fölszállva, vagy akár csak a körvasúttal körbemenve csodálja meg bárki a Mátra fantasztikus természeti és épített környezeti csodáit.

Megfogalmazódott az is, hogy a Mátrai turisztikai körvasút három csomópontján, Hatvanban, Kisterenyén és Kál-Kápolnán őrzött parkolókban a Budapest, Miskolc vagy Salgótarján és Szlovákia felől érkező autósok is biztonságosan és kényelmesen tudjanak a gépjárművükről a környezettudatos vasúti, gyalogos, kerékpáros turizmust szépségének hódolni.

fotok: http://vasutmania.blogspot.com/2014/02/84-es-kisterenye-kal-kapolna-vasutvonal.html

A javaslat járulékos előnye lenne az is, hogy életet lehelne a személyforgalomtól megfosztott, de Magyarország egyik legszebb vasúti szárnyvonalaként számon tartott Kisterenye – Kál-Kápolna szárnyvonalba.

Gyetvai Péter cikke a Mátra turisztikai körvasút ügyében Horváth Richárd Hatvan város polgármestere a Vasutas Települések Országos Szövetség elnöke kezdeményezésére tartott megbeszélésen:

Kisterenyétől Sirokig, Káltól Kenderesig számos település vezetője érkezett 2020. október 9-én Hatvanba, a Városházára. A találkozó apropójának alapját egy olyan kapcsolódási „pont” jelentette, melyet talán nem mindenki gondol magától értetődőnek, ez pedig a vasút. A helyszínválasztás sem a véletlen műve, a házigazda Horváth Richárd, Hatvan polgármestere volt, aki egyben a Vasutas Települések Szövetségének (VTSZ) elnöke is. A szövetség évtizedekkel ezelőtt azért jött létre, hogy segítse azoknak a településeknek a működését, amelyek a vasúttal szoros kapcsolatban állnak.

A bevezetőben Horváth Richárd elmondta, hogy Hatvan a Budapest-Miskolc vonal részeként egy fontos csomópontja a kötöttpályás tömegközlekedésnek, így azt már korábban is turisztikai célok elérésének szolgálatába lehetett állítani. A Kisterenye-Kál-Kápolna vonalon - mely az említett fővonal egyik mellékvonala - viszont 2007 óta áll a személyszállítás, pedig a nyomvonal a Mátra északi és keleti oldalán vezet, emiatt számos kiváló adottsággal bír a idegenforgalom szempontjából is. A személyforgalom 2007-es beszüntetése előtt felújításon esett át a pálya, így az használható lenne jelenleg is vasúti közlekedésre. Szeretnék, ha a vasút a mellékvonalakon is újra szolgálhatná a személyszállítást, korszerű keretek között, fejlesztésekkel pedig a turizmus fejlődését is.

A 84-es (Kál-Kápolna-Kisterenye) vonalon a rendszeres teherszállításnak új lendületet adhat a Verpelét állomástól Kál-Kápolnára történő kőszállítás közútról vasútra való átirányítása. Ez a hatalmas tömegű nyersanyagszállítás jelenleg a Verpeléttel szomszédos kisnánai bányából Kál-Kápolnára közúton történik, ahol tehervagonokba kerül a sok ezer tonna kő. A kamionos szállítás számos sérülést okoz a közutakon. A probléma megoldásán jelenleg már szakemberek dolgoznak, így az várhatóan hamarosan orvoslásra kerül.

Kál-Kápolnáról azonban déli irányba a mellékvonal folytatódik, mely a Tisza-tó érintésével egészen Kisújszállásig vezet. Ott remek termálfürdő várja az oda látogatókat, de azt megelőzően Kenderes városába látogatók is találnak maguknak számos látnivalót.

A VTSZ elnöke elmondta, hogy terveik közt szerepel egy Mátra-kör, és egy Tisza-tavi kör kialakítása, és az erre épülő, a vasúttal szorosan összekapcsolódó turisztikai attrakciók elérhetőségének, elősegítése, kiépítése, melyet szeretnének az érintett települések vezetőivel együtt sikerre vinni. Célkitűzések között van a kerékpáros és a gyalogos túrák szervezett működtetése a vasút közreműködésével. A kerékpártúrák fontos elemei lehetnek a már elkészülőben lévő, valamint a közeljövőben megvalósítani tervezett bicikliutak, a gyalogtúrák pedig a Mátra vidékén számos jelenlegi turistaútra alapozhatóak.

A jelenlegi kormány által megvalósított vasútfejlesztések egyik jelentős mérföldköve a Budapest-Hatvan vonal megújulása - mely Kál-Kápolna vasútállomás érintésével hamarosan folytatódik Füzesabonyig- nagy szerepet játszik abban, hogy a főváros irányából gyors, és kényelmes tömegközlekedéssel a Mátra régiója jól megközelíthető legyen.

Horváth Richárd elmondta azt is, hogy ezen tények ismeretében, a konkrétumokat megfogalmazva lehetne egy közös álláspontot kialakítani. Ezt az érintettek és szakmai segítők részvételével, részleteiben kidolgozva a VTSZ a döntéshozók elé vinné majd a szakmával és a politikával összhangban, együtt dolgozva érhetnék el a kitűzött célokat.

A folytatásban a találkozó egyik szervezőjeként Bóday Pál a mindenki által ismert Dunántúlon megtalálható, népszerű turisztikai célpontokhoz hasonlítva rámutatott arra, hogy a Dunán innen is megvannak azok a fontos természeti és épített kincsek, amikre építve sikerre vihető a kezdeményezés. Ahogyan Hatvan lehet Kelet-Magyarország Székesfehérvárja, úgy a Tisza-tó lehet Kelet-Magyarország Balatonja. De ahogyan a Balaton-felvidék alternatívája a Mátra lehet a Dunán innen, úgy Dél-Heves lehet a régió Somogyországa.

A megbeszélésre érkezett polgármesterek közül, a Kál-Kápolna-Kisterenye vonalról elsőként Tarnaszentmáriáról Flesch Gabriella üdvözölte a kezdeményezést, és elmondta, hogy a falujuk temploma jelenleg is jelentős látogatottsággal bír, többek között a történelmi szerepe (Árpád-kori építmény) miatt, de a Mária-út is áthalad a településen, mely vallásos emberek által jól ismert, több országon átívelő zarándokút.

Sirok polgármestere, Tuza Gábor az országos ismertségű siroki várat, a nyaranta megrendezett motoros találkozót emelte ki mondandójában. Jelenleg egy tanösvény kialakítása van folyamatban Sirokban, mely szintén turisztikai vonzerő lehet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Tarnamenti kerékpárút Káltól Verpelétig történő, jelenleg a végéhez közeledő beruházásának folytatásaként Sirokból az országhatár felé vezető, jelenleg egyelőre tervezetben szereplő kerékpárútja is fontos célpont lehet a későbbiekben az ide biciklivel érkezők számára.

Berecz Kálmán, kápolnai településvezető azt hangsúlyozta, hogy a kívánt turistaforgalom eléréséhez fontos lenne, hogy egy szakértő társaság menedzselje a települések szövetségét egyfajta turisztikai desztinációként. Ezáltal a vasútvonal mentén fekvő településeken megtalálható, a már elkészült, és a jövőben elkészülő turisztikai attrakciók mindegyikét elérhetnék az ide érkezők. Ezt a munkát például egy turisztikai iroda működtetésével látná jól kivitelezhetőnek.

Pásztóról Farkas Attila polgármester számos, a városban található, a turizmus szempontjából fontos látnivalóról szólt, melyek Önmagukban is tartalmas időtöltést nyújtanak. A Mátra nyugati oldalán, a Hatvan-Somoskőújfalu vasútvonalon fekvő település vezetője arról is beszélt, hogy jelenleg a vasúti közlekedés nem tudja kielégíteni az utasok igényeit a kor követelményeinek megfelelően, ezért sokan inkább az autóbuszt választják. A helyzet megváltoztatásához nagy jelentőségűnek tartaná, ha olyan korszerű, kényelmes és gyors vonatokat is üzemeltetne a vasúttársaság, melyekkel például a fővárosból érkezve Hatvani átszállás nélkül, közvetlenül Salgótarjánig el lehetne jutni. Jelenleg az átszállások időigényessége miatt nem alternatíva a vasút.

Bátonyterenye alpolgármestere, Letovai Zoltán szerint fontos figyelembe venni, hogy jó néhány érintett településen a vasútállomás nem a központban van, hanem alkalmanként a településen kívül, ezért az oda és az onnan való eljutást is egy jól tervezett módon lehetne megfelelően megoldani. A Mátra északi oldala bár kevésbé kiépült az idegenforgalom szempontjából, de úgy gondolja, hogy mindenképpen fejlesztésre érdemes térség, melyre alapozva újabb természeti szépségeit fedezhetnék fel a hegynek az ide utazók. Megfelelő szervezéssel az utasok szállítását a vasútvonalra „rácsatlakoztatott” kisbuszokkal el tudná képzelni a távolabb eső célpontok elérését.

Tófaluból Ignácz Szabolcs jónak látná egy menetrend szerinti személyszállítás elindítását is. Jelenleg hivatalos ügyekben a füzesabonyi kormányablakhoz tömegközlekedéssel a településéről, de a Tófaluval szomszédos Aldebrőről is a lehetetlennel határos az eljutás. Rendkívül nagy segítséget jelentene, ha vasúton, Kál-Kápolna érintésével a füzesabonyi állomás épületében működő kormányablakhoz ezen az útvonalon tudnának vonatozni.

Wingendorf János Aldebrőről a település nevével összekapcsolódó Hárslevelű bor vonzerejére, valamint a náluk nagy számú tervezett, és már működő falusi rendezvényre mutatott rá. Önkormányzatuk szívesen szervezne teljes gasztronómiai ellátással egybekötött komplett vendégváró programot is, amennyiben azt a régióba irányuló idegenforgalom is igényelné.

Ezen sorok írója, a megbeszélés kompolti születésű résztvevőjeként hívta fel a figyelmet arra, hogy a mátraderecskei Mofetta szén-dioxidos gázfürdőjébe szívesen eljárnának a Tarnamenti falvakból is, amennyiben megfelelő közlekedés lehetővé tenné azt. Ha a MÁV-val való együttműködés eredményeképpen ki lehetne alakítani egy olyan menetrendet, ami ehhez igazodna, akkor számos környéken lakó is el tudna utazni a megfelelő kezelésekre, mely már jó ideje TB támogatással is rendelkezik, így igénybe vehetnék azok, akiknek az orvos is javasolja. Továbbá kiemelte, hogy Kompoltnak nem volt korábban külön megállója a Kál-Kápolna-Kisterenye vonalon, a vonat csak áthaladt a település központján. Ezért különösen fontos lenne, ha egy megfelelő megállóhely létesülne, az idősebb embereknek nem kellene Kálba gyalogolni a felszállás miatt, ha a Mátrába utaznának gyógyulni.

Morvai János, Kál vezetője jelentős előrelépésnek nevezte azt, hogy folyamatban van a kőszállítás áthelyezése a közútról vasútra. Jelenleg a káli állomáson pakolják át a teherautókból leborított követ a tehervagonokba, ami rendkívül zajos, és nagy porszennyezéssel jár. A településük határában lévő mesterséges tavak együttese jelenleg is jelentős horgászparadicsom, de a hamarosan elkészülő kerékpárút, mely Káltól Verpelétig vezet, délről is kapcsolódási pont lesz, hiszen Erdőtelek felé a Tisza-tóig készülnek a tervek a folytatáshoz. Ilyen szempontból Kál szerepe a vasúti és a kerékpáros közlekedés szempontjából felértékelődhet.

A „Mátrai kör” folytatásaként a megbeszélés résztvevői a „Tisza-tavi kör”-re tértek át.

A kenderesi Bogdán Péter polgármester Horthy Miklós szülővárosából arról számolt be, hogy a náluk létező „Horthy-körút” már nagyrészt kiépültnek tekinthető a kormányzó öröksége nyomán. A városban számos már megújult, és felújítás alatt álló épület rendkívül korhűen adja vissza a két világháború között épült alkotások szépségét. A kastély, a tengerész múzeum, a templomaik is mind-mind olyan látnivalót jelentenek, hogy önmagában már Kenderes városa is kitűnő célja lehet az erre vonatozónak, a teljesen felújított vasútállomásról nem is beszélve, mely méltó vendégváró kapuja a városba vasúton érkezőknek.

Bár Sarudnak nincs közvetlen vasúti érintettsége, mégis a Tisza-tó nyugati partjának egyik jól ismert településéről érkezett Kücsön Gyulának hozzászólásából kiderült, hogy idegenforgalmi szempontból komolyan szervezett vasúti közlekedést egyelőre nem látni a tó körül, és ezt a hiányosságot szerinte fontos lenne pótolni. Sarud élményfalujának vezetője azt is elmondta, hogy fontos lenne az említett régiót komplett, komoly turisztikai desztinációként kezelni, és a kezdetektől így fejleszteni, mert az idegenforgalomban ez a legfontosabb dolgok egyike. Legyen egy kinevezett felelőse is idővel ennek az egységnek, mert vele lehet csak a komoly célokat maradéktalanul megvalósítani.

A jelenlévők egyet értettek abban, hogy a kerékpáros turizmust a megfelelő, kellő számú kerékpár szállítására is alkalmas vonatok ideirányításával, valamint a kerékpár nélkül érkezők számára egy több helyszínen kiépített kerékpárkölcsönző-rendszer kialakításával tudnák igazán vonzóvá tenni a térségben. A gyalogosan túrázók által jól ismert Kék-túra útvonala, mely a Mátrán keresztül vezet, egy olyan megkerülhetetlen vonzereje a környéknek, amiket a megfelelő kapcsolódási pontokon (keleten Sirok, nyugaton Pásztó-Mátraverebély-Nagybátony) a vasúttal összehozva tovább növelhető annak látogatottsága. A kormány az Aktív Magyarország Programban már eddig is számos fejlesztést hajtott végre a turizmus támogatásaként, így remélhető az újabb, konkrét, megvalósíthatónak ítélt beruházások támogatása is.

A tartalmas eszmecsere összegzéseként elmondható, hogy a legfontosabb első lépést a célok felé a jelenlévők megtették: megosztották egymással a témában közös gondolataikat, és elkezdték az együtt tervezést. Egy ilyen, több megyét is érintő fejlesztés azonban idő-, de mindenekelőtt munkaigényes feladat, még a tervezési szakaszban is. A célok eléréséhez nélkülözhetetlen építő szándék az első tapasztalatok szerint megvan. A konkrét tervek elkészítése után megkereshetőek az illetékes döntéshozók, és velük közösen kialakítva, együtt dolgozva lehetne a Mátra és a Tisza-tó irányába, északra és délre vezető, a Budapest-Miskolc vasútvonal mellékvonalain a „sínekre alapozott”, környezetbarát idegenforgalmat egy új, 21-ik századi szintre emelni. A folytatásban a vasút által érintett települések többi polgármesterét is várják a tervezéshez, akikkel együtt a konkrét célok tovább pontosíthatóak lesznek a stratégiai tervezési munkálatok során. A kezdeményezők bár tudják, hogy nagy (talp)fába vágták fejszéjüket, hisznek az összefogással, jól elvégzett munka eredményességében.